A következőkben modern és hihetetlen tudományos boszorkányságokat és hétköznapi közönséges dolgokat olvashatsz, amelyek inspiráltak vagy ihlettek egyes műveim megírásában.
........................................................................................................................
A Prófécia című írásomat sikerült eléggé egysíkúnak megírnom. A novella kis túlzással jóslat is lehetne, a tartalmát a jelenlegi társadalmi helyzetből vezettem le, némi fantáziával megfűszerezve. De előbb a motivációról beszélnék.
A youtuboeon láttam egy videót, ami Európa népességeloszlásának változásáról szólt. Ebben azt ecsetelgették, hogy a bevándorló vendégmunkások, pontosabban a muzulmán hitűek ellepik a fejlett országokat, az ő esetükben nagy a népességnövekedés, míg az országok eredeti lakossága nem gyarapodik. A videóból a Nyugat-európai emberek pánikszerű félelme sugárzott. Ezen rettenetesen felháborodtam. Egészen pontosan azon, hogy mifelénk, ahol több népcsoport is él, különböző kultúrák keverednek, hozzátenném, hogy a nyomor is kínozza a társadalmat, a hős európai nagyhatalmak gyakran rasszizmust kiáltottak, az emberi jogok megsértésére hivatkoztak. Valódi megoldás vagy segítség helyett csak szították a tüzet, miközben nem volt joguk ilyet tenni, mert ők csak maguk vannak a határaikon belül, és soha nem volt senki, akihez alkalmazkodniuk kellett volna. Főleg a franciáknak, akik minden lelkiismeret furdalás nélkül ezreket képesek lemészárolni a sajátjaik közül is, ha más nézetet vallanak. Volt már rá példa a történelem folyamán. Most, hogy őket is utolérte a népek ötvöződése, viszont megengedik maguknak, hogy szóvá tegyék helyzetüket, de ne feledjük el, hogy amikor nálunk mert valaki egy problémáról beszélni, azt nyilvánosan megkövezték. Mindezek kapcsán eszembe jutott Trianon, amiről rajtunk kívül már senki sem beszél, pedig amit tettek, az nem egyéb, mint háborús bűn. És itt újabb undort éreztem a nagyhatalmak iránt. Őseik jóvátehetetlen vétkéért a legkevesebb, amit tenniük kéne abban az esetben, ha lenne szikrányi becsületük is, az hogy beismerik, amit tettek, az felér egy népirtással. Minket, magyarokat el akartak tüntetni a föld színéről, mintha mi lettünk volna a hibásak az egész világ vétkéért. Ez volt az egyik oka annak, hogy Európának ezt a pusztító véget szántam. Lényegében ezt a novellát a nyugatiaknak szántam bosszúból Trianonért.
Eredetileg kínomban írtam, túl akartam lendülni egy holtponton, mert már hosszú ideje nem írtam egyetlen sort sem. Csak az agyamat akartam megtornáztatni. Volt egy írásgyakorlat, melynek az volt a kritériuma, hogy valamilyen formában meg kellett említeni a beduinokat a szövegben, és így a témát összekombináltam a youtubeos videó által kiváltott hatással.
A jelen eseményei, mint a jövő következményei
A novellában az egész világ a fejetetejére áll. Van egy olyan utalás, hogy Amerika kilövi atomfegyvereit és a főhős megdöbben azon, hogy Amerikának van nukleáris arzenálja. Ezt a részt a mai gazdasági helyzet motiválta bennem. A jövőben már nem lesznek tisztában Amerika hajdani nagyságával, el fogja veszíteni világhatalmi pozícióját. Napjainkban Amerika kezdi lassan elveszíteni a világgazdaságban vezető szerepét és lassan a második helyre szorul Kína után. A mostani gazdasági világválság is tőlük eredt. Mindenki vehetett fel hitelt Amerikában a házára, mindenki fel is vette, aztán túl sok ház került a bankok tulajdonába, és a házaknak lement az értékük, ezeknek az értékpapírjai pedig részt vettek a globális részvénypiac folyamatokban, mert a bankok közben adták-vették őket, mindenki a névleges értékükre apellált, közben pedig az az érték nem létezett. Ezen kívül Amerikában jelenleg van egy olyan tendencia, hogy mexikóiakat és a Dél-amerikai bevándorlókat sokkal olcsóbban lehet dolgoztatni, így az amerikai polgárok nem kapnak munkát. Ha ez a helyzet folytatódik, elméletileg elképzelhető, hogy valóban kiéleződhet a helyzet annyira, hogy az utcákon komoly zavargások legyenek. Ha a demokraták lesznek hatalmon, a liberális párt fogja a háttérből irányítani a tömegeket, ha pedig a liberálisok, akkor a demokraták lesznek azok, akik az árnyékmunkát fogják végezni.
Kína túl hatalmas és ezért tartottam elképzelhetőnek, hogy saját maga ellen fog fordulni. Az egész történet egy apokaliptikus jövőkép. A világvége kezdete is lehetne akár, ami nem egy nap alatt megy végbe, hanem hosszú folyamat lesz, amibe még rengeteg szenvedés belefér.
Az a jelenet, ahol dróttal összekötözik az embereket, meggyújtják őket és gránátot dobnak közéjük, ismét a történelmi valóságból származik. A második világháborúban a szerbek ölték meg hasonló módon a magyar túlélőket. Rájuk szalmakazlat gyújtottak úgy, hogy dróttal egymáshoz kötözték őket. A gránátot a terroristák használják, ezért azt is beleírtam. Minden, ami az európaiakkal történik a novellában, már megtörtént, csak nem velük, hanem ők követték el mások ellen.
A siíták és szunniták átmeneti törékeny békéjét is elképzelhetőnek tartom, ha a cél nagyobb, mint az, hogy Mohamed leszármazottjairól vitázzanak, a hatalom érdekében képesek a népeket megbékéltetni a vezetők, főleg akkor megy ez könnyebben, ha van egy harmadik ellenség, akit közösen lehet utálni.
A jövővel kapcsolatban az olvasó csak pillanatképeket kap, szándékosan nem akartam részletezni az apokalipszis eseményeit. A múltba érkező rádióadások mikéntjét nem dolgoztam ki, a tartalom szempontjából ez mellékes. Ha erre folyamodtam volna, ki kellett volna küszöbölnöm a paradoxon lehetőségét, pontosabban azt, hogy az eseményeken nem lehet változtatni. Hosszadalmas lett volna bebizonyítani azt, hogy a felvételek pillanatáig történt események következtében törvényszerű a vég, és a hátralevő idő alatt már semmin sem lehet változtatni.
Az, hogy a nagyapa rádiójátéknak állítja be a felvételeket, csak hazugság, mert ha igazat mondana, úgysem hinne neki senki. A gyerekek pedig békésen játszottak egymással addig, amíg a kultúráik össze nem ütköztek. A beduin szülők viselkedése egy nyugati ember szemével erőszakosnak tűnik és értelmetlennek, ezért írtam azt, hogy hablatyolnak, de az ő kultúrájukban ez egy társadalmi norma, ami számukra elfogadott viselkedés a konfliktusmegoldások tekintetében.
Íráskor különböző szempontokat vettem figyelembe, melyek mások igényeinek kielégítésére szolgálnak. Írói oldalak olvasói hozzászólásaiból azt szűrtem le, hogy sokaknak gondot okoz használni a fantáziájukat, vagy nehezen tudnak két dolgot összeilleszteni, ha az nincs aprólékosan leírva, ellenben ha bonyolódik a tartalom, akkor pedig elveszítik a fonalat. A legegyszerűbb elvárásoknak akartam megfelelni. Ragaszkodtam ahhoz, hogy a történet hihető legyen, pontosabban elképzelhető. Ezért lettek a rádióbeszélgetések szövegei is egyszerűek, mert hétköznapi emberek kerültek háborús környezetbe, és a lebukás veszélyét figyelembe véve a párbeszédek tartalmai sem részletesek, akárcsak valódi katonai beszélgetések esetében.
A szöveg túlzottan egyszerű, csak a történetre koncentrál, de nem ad neki egy elegáns irodalmi formát. Erre olyanok hívták fel a figyelmem, akik sci-fi helyett az irodalom más ágaival foglalkoznak. Igazat adok nekik, ebből megtanultam azt, hogy a forma is legalább olyan fontos, mint a tartalom. Eddig az eredetiséget tartottam a legfontosabbnak, mostanra megváltozott a véleményem, továbbra is fontosnak tartom, de a formai szempontokat sem hagyhatom figyelmen kívül.
Ha valakinek lenne véleménye vagy kérdése, akkor rendelkezésére álla fórum.
........................................................................................................................
Az első ilyen ihletés egyetemi tanulmányaimhoz köthető. Elméletben molekulákat vizsgáltunk szimmetria alapján, szimmetria síkokat, forgástengelyt kerestünk és tükröztük a molekulát. Innen származik a Tükörhatás első részének fő ötlete.
Lényeges az, hogy a Tükörhatásban az univerzumot belülről kifelé szemlélem.
Ami Nicket és a személyiségének kettéválását illeti, az egy bizonyos keleti filozófia el nem fogadásából származik. E szerint a filozófia szerint az embernek jó és rossz énje van. Nicknek azonban nem e szerint oszlik fel a személyisége. Az egység megbomlása mindössze hiányosságokat szül, illetve egyes tulajdonságok jobban, míg mások kevésbé jönnek elő.
Még van egy fontos motívum a műben, mégpedig az, hogy lehetségesnek tartja, hogy nem csak egyszer létezik az univerzum, hanem feltételezi, hogy talán a mi univerzumunk előtt is létezhetett egy és utána is keletkezhet majd új. Mellesleg erre a felvetésre nemrégiben szakemberek is következtettek bizonyos gravitációs nyomok alapján az univerzumban, amik egy korábbi univerzumra utalnak és az ősrobbanás nem támasztja alá ezeknek a létét. A mű utolsó sorai Hemingway stílusú.
A Tükörhatás 2 már egy sokkal egyszerűbb ötletből született, ráadásul az indíttatás, ami végül arra késztetett, hogy megírjam is más volt. Míg az elsőt azért írtam, mert sok sci-fit olvastam és egy idő után már csak a régi témákat dolgozták fel újra és újra, én pedig valami eredetire vágytam és írtam magamnak egyet. Nem terveztem, hogy ilyen hosszú lesz.
A Tükörhatás 2 úgy született, hogy az egyik barátom viccesen megkérdezte, hogy mikor lesz meg a második rész. Ekkor még úgy gondoltam, hogy itt lezárom életem eme írói szakaszát, de játszadoztam a gondolattal és végül egy termopan ablakra néztem, elképzeltem, hogy az univerzum is egy egyfajta szigetelő lehet két magasabb tér között, persze magamban eléggé átértelmeztem a szigetelő technológiáját és már kész is volt az alapötlet, ami tegyük hozzá, hogy elég nagy badarság volt. Ezt viszont kombinálva (szándékosan használok ehhez hasonló szavakat a műveimben is) a Húr- és M-elméletekkel, már egész jó kis sztori kerekedett ki belőle. Eme elméletek csúcsa abból áll, hogy sok dimenzió egységéből áll össze a mi világunk. Én ezt a sokat leegyszerűsítettem kettőre az érthetőség és egyszerűség kedvéért.
Az időutazós storykat már unom, de végül mégis ehhez folyamodtam, természetesen ez sem volt egy légből kapott ötlet. Pierre Boulletől közel ötven éves kisregényéből, a Majmok bolygólyából vettem a vitorlás űrhajók ötletét (a filmbe ne keressétek, ott ez a rész kimaradt, a vászon nem engedett meg ekkora szabadságot, de a betű igen). A tahionok általam leírt természete a relativitáselmélet által is jóváhagyottak. Ennek komoly háttértanulmányai vannak, amik, ha érdekelnek, megtalálhatod a következő linkeken: http://www.idokep.hu/hirek/a-fenynel-is-gyorsabban , http://toochee.postr.hu/a-mindenseg-kivetelesen-egyszeru-elmelete , http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser , http://www.sg.hu/cikkek/79408/antianyagot_termelnek_a_foldi_viharok .
A kisregény második részében egy vegyész szemszögéből láthatod a világot.
Van még egy fontos motívum a művekben, mégpedig az, hogy nem zárom ki Isten létét, ez mégsem megy a tudományos képzelgés rovására.
Mint már említettem, a második részben kívülről szemlélem befelé az univerzumot. Amennyiben a mi háromkoordinátás dimenziónkba határfelület csak egy koordinátával kevesebb rendű dimenzió lehet, úgy a mi három dimenziónk is viselkedhet határfelületként sajátjánál magasabb rendű dimenzió esetében és mivel több koordináta nagyobb szabadságfokot ad, nem kell feltétlenül négydimenziós legyen a kinti világ, lehet akár öt, hat vagy több.
A harmadik részben adok egy véleményem szerint elfogadható elméletet, amivel megfogalmazom az időt.
A Tükörhatás sorozattal kapcsolatban vannak kevésbé kidolgozott részek, ezek azért vannak, mert nem tartottam lényegesnek őket a történet szempontjából és egyben meghagytam az olvasónak azt az élményt, hogy saját fantáziáját használja, ha akarja. A ki nem dolgozott részleteket maga az olvasó kötheti össze logikailag a teljes történettel, ha úgy kívánja. A részek közti eltéréseknél ilyen például az, hogy míg az első részben csak kredit rendszer létezik, addig a másodikban már ismét felbukkan a pénz. Ha az olvasó erre felfigyel és furcsálja, akkor belegondolhat, hogy vajon miért van ez a különbség. Ilyenkor általában azt szokták gondolni, hogy a szerző nem figyelt vagy nem gondolta át alaposan. Tévedés ne essék, átgondoltam. Egy lehetséges magyarázat erre (és itt lép be az aktív olvasói fantázia), hogy míg a Naprendszer zártságában stabilizálódott a rendszer, figyelemmel lehetett követni a gazdaságot, addig megfelelt a kreditrendszer, azonban amint a kolonizálások megkezdődtek, az új iparosodási hullám, valamint a termelési viszonyok hírtelen robbanásszerű megváltozása, lehetetlenné tette a gazdasági rendszer követését és felügyeletét, ezért szükség volt az értékmegőrzés kézzel fogható bizonyítékára és itt lép be az, hogy a második részben már pénzről beszélnek az üzletemberek.
Az Itt a kígyó, hol a kígyó? templomi ihletettségű, és igyekszem benne elvonatkoztatni az Isten létét attól, hogy függ a világtól, mert szerintem sokan ezt prédikálják, de mégis kötni akarják valami kézzel foghatóhoz. A bűnbeesés esetét is kissé sajátos szemszög alapján vizsgálom. Hozzátenném, hogy ez csak egy mese.
A Váratlan utazást egy pályázatra írtam, aminek ihletettsége egy zavaros régi álmom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése